A Tolna megyei Príma Díjjal, nívódíjjal és számos nagydíjjal kitüntetett, fél évszázados népzenei családi tradíciót ápoló banda a dunántúli muzsika kiemelkedő adatközlője.

A Bogyiszlói Zenekar muzsikáját ismerik hazánk és a világ számos pontján, játszottak már a Sziget Fesztiválon és spanyol főúri esküvőkön is, legfontosabbnak mégis a rájuk hagyott bogyiszlói népzenei hagyományok továbbvitelét tartják. Bogyiszló népzenéje mellett cigány és délszláv dallamok is felcsendülnek előadásukban.

A zenekar egy családi tradíció által fent maradt, a népzenei hagyományt a mai napig őrző banda.

Megalakulása az 1950-es évekre nyúlik vissza, azonban igazi zenei hangzása 1969-hez köthető. Az akkori zenekar vezetője Orsós Kis János volt, aki a Népművészet Mestere címet is megkapta.

A zenekar a dunántúli muzsika adatközlőjévé vált. A bogyiszlói népzene jellegzetes hangzásvilágát játszotta és játssza ma is: lassú csárdás, friss csárdás, ugrós /cönöge/, helyi cigánydallamok.

A helyi néptáncegyüttest is kíséri a fellépésein. Külföldön és belföldön több alkalommal szerepelt tánccsoportokkal és önállóan.

A bogyiszlói mellett sváb és délszláv dallamok sem idegenek tőlük.

Különleges zenei hangzása, amire a népzenekutatók is felfigyeltek a vonós banda és a tambura banda összeolvadásából adódott. Így jelen vannak a vonós zenekar és a tambura zenekar jellegzetes hangszerei is.

vonós zenekar:

• hegedű

• hegedűbrácsa

• nagybőgő

tambura zenekar

• tamburaprím

• tamburabrácsa

• nagybőgő

Jelenleg a zenekar a megmaradt alapító tagból, leszármazottakból, unokákból áll.